Hamis farsang

Ki bújkál a mosolyod fodrában? Huncut szemedből ki tekint ki rád, ha elfelejted egy szelfizés közben felhúzni a védő maskarát?

S kinek a kezével simogatsz ráncot, könnyeket, gondot, szemhéjat, ha el...? S miközben szorítod öklöd vagy fogad, kinek a haragja nyel majdnem el?

Akire azt mondod, lám ez vagyok én, magam alkottam meg magamat, szeretet-szövetté összeálló fény az, Isten szívében a pillanat.